Az iszlám civilizáció hatása a modern tudományra

Az iszlám civilizáció hatása a modern tudományra  

iszlámAki elgondolkodik, vajon miért tudott a modern tudomány és technológia ilyen óriási lépéseket tenni a mai állapotáig, bizonyosan egyetért, hogy ez az iszlám civilizáció miatt van, amely hatalmas mennyiségű tudásanyagot közvetített és mutatott be, és rengeteg tudóst termelt ki


C.H. Haskinsvii azt mondta: „A tény az, hogy a spanyolországi arabok voltak a nyugat-európai új tudomány elsőszámú forrása”.Ők voltak azok, akik elhelyezték azokat az alapokat, amelyen a modern civilizáció elindult.

Aki átnézi az ’Csillagászati szakkifejezések szótárát’viii, bizonyára egyetért, hogy az ismert csillagok hatvan százalékának neve az arabból származik.

A korai muszlim tudósok könyvei és munkái voltak az elsőszámú források, amelyből a Nyugat hasznot húzott, különösen azok az európaiak, akik használták ezeket a műveket a reneszánsz időszakban. Sokat használtak ezek közül a szövegek közül az európai egyetemeken.


Dufferin és Ava őrgrófja azt mondta: „A muzulmán tudomány, a muzulmán művészet és a muzulmán irodalom az, amelynek Európa adósa a középkor sötétségéből való kikerülésért.
J. H. Denison azt mondta: „Az ötödik és a hatodik században a civilizált világ a káosz szélén állt. A régi érzelmi kultúrák, amelyek lehetővé tették a civilizációt, mivel az embereknek egység-érzetet adtak és tiszteletet uralkodóik iránt, szétestek és semmit nem találtak, amely átvehette volna a helyét. Úgy tűnt, hogy a nagy civilizáció, amely négyezer évig épült, a megszűnés szélén állt, és az emberiség valószínűleg visszatér a barbarizmus korszakába, ahol minden törzs és szekta a többi ellen volt, és a törvény és rend ismeretlenek voltak. Az ősi törzsi szankciók elveszítették erejüket. A kereszténység által kreált új szankciók megosztottságot és pusztulást eredményeztek egység és rend helyett. Tragédiák ideje volt ez. A civilizáció, mintegy gigantikus fa, amelynek levelei betakarták a világot és ágai a művészet, a tudomány és az irodalom arany gyümölcseit hozták, megremegett… a belsejéig megrohadt. Volt más érzelmi kultúra, amely képes lenne összegyűjteni az emberiséget még egyszer az egységre és a civilizáció megmentésére? Ilyen körülmények között született egy ember, Mohamed, aki egyesítette az egész ismert keleti és déli világot

A muszlimok előnyre tettek szert mind technikai, tudományos és intellektuális síkon. Itt említünk néhány kimagasló tudóst különböző tudományágakból.

  • Al-Hvárizmí: (Algoritmi vagy Algaurizin, i. sz. 780- 850) a matematika, az algebra, a logaritmus és a geometria nagy tudósa volt. Talán ő volt a legnagyobb matematikus, aki valaha élt. Ő alapította meg a matematika több ágát és alapvető fogalmakat határozott meg. Az algebra alapítója.

  • Al-Bírúní: (Alberonius, i. sz. 973 -1050) sok tudományág nagy tudósa volt. Írt a csillagászattól a matematikáig, a matematikai földrajztól a mechanikáig, a gyógyszerészettől a történelemig. Al-Bírúní tárgyalta annak a teóriáját is, hogy a föld a saját tengelye körül kering, hat évszázaddal Galileo előtt!

    A német orientalista, E. Sachau azt mondta Al-Birúníról: „Ő volt az emberiség legnagyobb ismert gondolkodója.” Muszlimként mi azt mondjuk, hogy a legnagyobb gondolkodó a mi prófétánk Mohamed  .

Az orvoslás és a gyógyszerészet területein a muszlim tudósok olyan gazdag tudást hagytak hátra munkáikban, amelyet a modern orvostudományban is használnak. E tudósok közül volt:


  • Ibn Rusd (Averröes, i. sz. 1126- 1198) andalúz filozófus és orvos volt, a filozófia, az iszlám törvénykezés, a matematika és az orvostudomány do

  • Ibn al-Nafísz (i. sz. 1213- 1288) orvos volt, aki leginkább arról híres, hogy elsőnek írta le a vér tüdőben való keringését. Felfedezte a vérkeringést évszázadokkal az angol Harvey és a spanyol Miguel Servetus előtt.

  • Ammár ibn Alí Al-Moszulí 9. századi szemész volt, a neves Íszá alKahhál unokája. Specializált eszközöket talált fel, mint például az injekciós tűt, egy üreges tűt

  • Al-Haszan ibn al-Haitham (Alhazen, i. sz. 965 -1040) nagy matematikus volt. Úttörő optikus, mérnök és csillagász volt. Giambattista della Porta szerint Al-Haszan volt az első, aki megmagyarázta, miért látszik nagyobbnak a hold és a nap a horizont közelében. Hétkötetes értekezése az optikáról, a Kitáb Al-Manádhír (Az optika könyve) valószínűleg a legkorábbi mű, amely tudományos módszereken alapszik. Teóriái teszteléséhez kísérleteket használt és leírta az eredményeket

  • Abu Bakr al-Rází (Rhazes, i. sz. 860 – 932) több szakterületen is ismert orvos volt. Alapvető és hosszantartó a hozzájárulása az orvostudományhoz és a filozófiához.

  • Muwaffak al-Dín al-Bagdádí (i. sz. 1162–1231) és Abul-Kászim al-Zahráwí (Albucasis, i.sz. 936–1013) fogászok voltak. Könyveket írtak és képekkel illusztrálták az operációknál használt eszközökről és használatukról. A földrajz és geológia területén sok neves tudóst lehet említeni, közülük valók:

    ● Al-Saríf al-Idriszi (i. sz. 1100- 1165) térképész, földrajztudós és utazó volt. Kiváló világtérképeiről volt ismert. Navigációs eszközöket is felfedezett..

    Sok muszlim tudós vett részt a civilizáció fejlesztésében. Aki többet akar tudni, olvasson könyveket, amelyek konkrétan ebben a témában íródtak. Sokszor muszlimok által írt könyveket plagizáltak és másoknak tulajdonítottak.

Arthur Glyn Leonard parancsnok azt mondta: „Mi, akik magunkat a csúcson lévőnek tartjuk, amelyet a kultúra és civilizáció valaha elérhet, nem ismerjük fel, hogy az arabok magas kultúrája, civilizációja, intellektuális és társadalmi ragyogása és rendszerük tökéletessége nélkül Európa a mai napig a tudatlanságba lenne süllyedve?”